Második előadás

Ezen az előadáson egy "laza" és széles (J. Champfleury), egy szűkebb (W. Hoffman), és egy szakszerű (E. Fuchs) karikatúratörténeti munkáról, valamint vázlatosan Rosenkranz szakesztétikájáról esett szó - jelezve, hogy a karikatúrának nincs egyetlen, általános érvényű története vagy esztétikája, és ez így jó. Szerettem volna néhány reprezentáns művet alaposabban elemezve eljutni Leonardo, Callot és Goya karikatúráin keresztül legalább Daumierig, de a kezdetek pár fontosabb darabját éppcsak megemlítve is kifutottunk az időből, ráadásul olyan alapvető művek maradtak ki, mint pl. a "Palatinusi gúnyfeszület" néven elhírhedt késő-ókori graffiti. Végül a szakmatörténet egyik kulcsfontosságú darabjáig: H. Bosch Keresztvitel c. képéig jutottunk el, amely egyrészt (nagyrészt) explicite karikatúra, másrészt a mű rejtett üzenete - mutatis mutandis - ma is érvényes szakmai-etikai kérdéseket vet föl, pl.: mit miért torzíthatunk, és mit nem? A kép üzenetének ellenpontja ez a nyálasan moralizáló, a karikatúra felől nézvést végképp vitatható Brecht gondolat volt: "(...) az aljasságra vicsorgó gyűlölet is eltorzítja az arcvonásokat." (Sag schon!)

Ezután a Karikatúra Pódiumon Marabu beszélt finoman, okosan, egyszerűen. Olyan volt, mint a legjobb rajzai. A moderátor - Benkő Zsuzsanna műv.történész - szemlátomást alaposan "beleásva" magát a Marabu karikatúrák világába, csak ritkán, röviden, de pontosan kérdezett. A következő vendégünk a 92 éves Kaján Tibor - lenne, ha ez technikailag megoldható volna (a kora és a betegsége miatt a lakásán kéne elkészíteni a kép- és hangfelvételt), illetve ha vállalná... Ha ez nem, vagy csak később jön össze, akkor Halász Géza (a szakma egyik "húzóembere", a MÚOSZ Karikaturista Szakosztályának elnöke) beszél magáról, a munkásságáról és a világáról jövő pénteken, október 5-én. (stalker)