KOKSZ
  • Címlap
  • Hírek
  • KOKSZ
  • Művészek
    • A - K >
      • Árvay László
      • Bojcsuk Iván
      • Császár Tamás
      • Deák Kázmér
      • Fazekas Levente
      • Fenekovács László
      • Gyulai Líviusz
      • Halász Géza
      • Hegedűs István
      • Jelenszky László
      • Kaján Tibor
      • Kemény György
    • L - V >
      • Lipták György
      • Makina
      • Patrovits Tamás
      • Sajdik Ferenc
      • Surányi András
      • Szalay Pál
      • Szerényi Gábor
      • Tettamanti Béla
      • Varga Zsófi
    • Vendégoldal >
      • Marabu
  • Akadémia
    • A miféle karikatúra
    • Első tíz előadás >
      • Szeptember 21.
      • Szeptember 28.
      • Október 4.
      • Október 12.
      • Október 19.
      • Október 26.
      • November 9.
      • November 16.
      • November 23.
      • November 30.
    • Második tíz előadás >
      • December 7.
      • December 13.
      • December 21.
      • Január 4.
      • Január 11.
      • Január 18.
      • Január 25.
      • Február 1.
      • Február 8.
      • Február 15.
    • ... továbbá >
      • Február 22.
      • Március 1.
      • Március 8.
      • Március 22.
      • Március 29.
      • Április 5.
      • Április 12.
    • Tartalomjegyzék
    • Letöltés
  • Adatok
  • Archív
    • Régi hírek
    • Kiállítások >
      • Virtuális kiállítások
      • 2002. kArton Galéria
      • 2003. Ráckeve
      • 2003. Budapesti Galéria
      • 2004. Szófia
      • 2005. Róma
      • 2005. Viziváros
      • 2007. Bécs
      • 2007. Csók Galéria
      • 2008. Autómentes Nap
      • 2010. Kempinski Galéria
      • 2012. Viziváros
      • 2017 In memoriam Császár Tamás
    • Placc
    • Dokument
    • Videók
    • Együtt >
      • Tetőbuli 2004
      • Tetőbuli 2005
      • Tetőbuli 2009
      • Kaján 90
      • Csoportkép
  • Kapcsolat

Huszadik előadás

Sajnos ezúttal megint el-elcsángtam a téma tervezett fő csapásirányától (egy ideje hullok szétfele ugyanis), így csak pár értelmes gondolatfoszlányra futotta; cumbájspíl arra, hogy a geg (az ötlet, a truváj, a poén) megfosztva a karikatúrát a "szabadságától", totálisan meghatározza, kvázi maga alá rendeli annak minden részletét a kompozíciótól kezdve a vonalvezetésig - jó esetben legalábbis... 
Közben elnézve az előadásra, vagy inkább a Pódium vendégére kíváncsi széles tömegeket, végig arra gondoltam, hogy nem semmi ötlet (geg) volt ez a Karikatúra Akadémia és Pódium; mert az egy dolog, hogy a huszonvalahány előadás, valamint a Pódiumra meghívott kollégák véleménye és munkássága összességében végül egy minden eddiginél szélesebb, és szerencsére nem feltétlenül ellentmondásmentes meghatározást adhat a karikatúra TELJES jelenségköréről (és már ez se semmi); másrészt viszont az is egy dolog, hogyan látják ezt a mai karikatúra vircsaftot néhány emberöltő távolából visszatekintve a majdani kollégák, - hogy ez valamiféle jelentés vagy üzenet a korról is. Feltéve persze, hogy ennek a huszonvalahány hétnek a kép- és hanganyagát sikerül feszesre vágva és technikailag kipucolva egy-két DVD-re vagy akármire archiválni...

A Pódium vendége Deák Kázmér volt, aki elsősorban reklámgrafikus, és csak úgy "mopasszan" karikaturista vagy szatirikus képzőművész, de elnézve egy Magyarország nevű lepusztult BAZ megyei falu lakóinak életéről szóló s z o m o r ú s z a t i r i k u s (ha eddig nem volt, már van ilyen is!) tollrajz-sorozatát, nyilvánvaló, hogy a karikatúra közelebb áll hozzá. 
(stalker)
Powered by Create your own unique website with customizable templates.