Huszadik előadás
Sajnos ezúttal megint el-elcsángtam a téma tervezett fő csapásirányától (egy ideje hullok szétfele ugyanis), így csak pár értelmes gondolatfoszlányra futotta; cumbájspíl arra, hogy a geg (az ötlet, a truváj, a poén) megfosztva a karikatúrát a "szabadságától", totálisan meghatározza, kvázi maga alá rendeli annak minden részletét a kompozíciótól kezdve a vonalvezetésig - jó esetben legalábbis...
Közben elnézve az előadásra, vagy inkább a Pódium vendégére kíváncsi széles tömegeket, végig arra gondoltam, hogy nem semmi ötlet (geg) volt ez a Karikatúra Akadémia és Pódium; mert az egy dolog, hogy a huszonvalahány előadás, valamint a Pódiumra meghívott kollégák véleménye és munkássága összességében végül egy minden eddiginél szélesebb, és szerencsére nem feltétlenül ellentmondásmentes meghatározást adhat a karikatúra TELJES jelenségköréről (és már ez se semmi); másrészt viszont az is egy dolog, hogyan látják ezt a mai karikatúra vircsaftot néhány emberöltő távolából visszatekintve a majdani kollégák, - hogy ez valamiféle jelentés vagy üzenet a korról is. Feltéve persze, hogy ennek a huszonvalahány hétnek a kép- és hanganyagát sikerül feszesre vágva és technikailag kipucolva egy-két DVD-re vagy akármire archiválni...
A Pódium vendége Deák Kázmér volt, aki elsősorban reklámgrafikus, és csak úgy "mopasszan" karikaturista vagy szatirikus képzőművész, de elnézve egy Magyarország nevű lepusztult BAZ megyei falu lakóinak életéről szóló s z o m o r ú s z a t i r i k u s (ha eddig nem volt, már van ilyen is!) tollrajz-sorozatát, nyilvánvaló, hogy a karikatúra közelebb áll hozzá.
(stalker)
Közben elnézve az előadásra, vagy inkább a Pódium vendégére kíváncsi széles tömegeket, végig arra gondoltam, hogy nem semmi ötlet (geg) volt ez a Karikatúra Akadémia és Pódium; mert az egy dolog, hogy a huszonvalahány előadás, valamint a Pódiumra meghívott kollégák véleménye és munkássága összességében végül egy minden eddiginél szélesebb, és szerencsére nem feltétlenül ellentmondásmentes meghatározást adhat a karikatúra TELJES jelenségköréről (és már ez se semmi); másrészt viszont az is egy dolog, hogyan látják ezt a mai karikatúra vircsaftot néhány emberöltő távolából visszatekintve a majdani kollégák, - hogy ez valamiféle jelentés vagy üzenet a korról is. Feltéve persze, hogy ennek a huszonvalahány hétnek a kép- és hanganyagát sikerül feszesre vágva és technikailag kipucolva egy-két DVD-re vagy akármire archiválni...
A Pódium vendége Deák Kázmér volt, aki elsősorban reklámgrafikus, és csak úgy "mopasszan" karikaturista vagy szatirikus képzőművész, de elnézve egy Magyarország nevű lepusztult BAZ megyei falu lakóinak életéről szóló s z o m o r ú s z a t i r i k u s (ha eddig nem volt, már van ilyen is!) tollrajz-sorozatát, nyilvánvaló, hogy a karikatúra közelebb áll hozzá.
(stalker)
