Harmadik előadás

A Karikatúra Akadémia harmadik előadása arról szólt, hogy a karikatúra m ó d s z e r k é n t (kifejezésmódként?) hogyan i n t e g r á l ó d i k az esztétikum szélesebben értelmezett jelenségkörének szinte minden közegébe, óhatalanul kölcsönhatásba lépve ún. "esztétikai minőségeknek" nevezett titokzatos izékkel, pl. a groteszkkel, rúttal, abszurddal, nonszensszel stb. is; - továbbá arról, hogy ezekben az integrációkban a karikatúra lehet domináns és lehet csupán alárendelt mozzanat, ill. adalék. Mindezek örvén remélhetőleg sikerült felkeltenem az érdeklődést Ariane Mnouchkine grandiózus "kompozit" remekműve, az 1789 c. film iránt is (sajnos kevesen ismerik); végül sikerült hülyét csinálnom magamból, noha ezúttal szándékosan, kvázi demonstratíve... (Otthon órákig gyakoroltam.)

A Karikatúra Pódiumon Jelenszky László karikaturista beszélt magáról és a karikatúráról, a kezdetekről és a szakmai környezetéről, és persze az elhíresült Európa Díjáról (amit végül nem vehetett át Sophia Lorentől, sőt: örülhetett, hogy a "nomenklatúra" beérte a díj szőnyeg alá söprésével) hol komolyan, hol egy kis öniróniával, hol pedig kifejezetten humorosan. Közben a Málna nevű kétéves ebleány végig szorgosan figyelt (egyszer hozzá is szólt), a többi néző már kevésbé...

A harmadik előadás élő közvetítése is "működött", ezért itt az ideje ezt megköszönni Bellai Lászlónak (az EMASA szerkesztőjének, a közvetítés ötletgazdájának), Juhász Edunak (a kArton Művek grafikusának és rendszergazdájának), és persze Benkő Zsuzsanna galériavezetőnek (aki a pénteki előadások és pódiumbeszélgetések háziasszonyaként a technikát is kezeli). stalker